Kiegészítés
Colin
A Harry Potter
elemzés átdolgozásán voltam éppen, nagyon igyekezve, kevés munkával látványosra
szabjam a házi feladat arculatát, amikor anya új dugi laptopja jelzett. Nem
volt olyan nehéz kezelni, mint ahogy hittem, simán be tudtam állítani, hogy a
beérkező e-mailek mellett Corn blogjának bejegyzés frissítéseit is figyelje, és
jelezze.
Mióta Corn
nagynénjei kikönyörögték, hogy várjuk meg az újévet a vándorlásos kutatással,
untam magam, és mivel kötöttem vele egy megállapodást arról, hogy a közelében
lehetek, ha sohasem érintem meg, nem lehetettem vele a szó hagyományos
értelmében, így igyekeztem másképp a közelébe férkőzni. Erre tökéletes volt a
blogja. Igaz, hogy olyan személyes volt, mintha csak naplójába olvastam volna
bele, de az ördögbe is, ő meg rávett, hogy soha többé ne érintsem meg! Ennyi
kijárt nekem.
Rákattintottam
a feljövő ablakra, és megnéztem a legújabb bejegyzését. Valamit Loganről írt
benne, pedig azt hittem, már rég kiverte a fejéből a srácot. Mondjuk nem
nevezte meg, de biztos voltam benne, hogy róla van szó. Hirtelen erőt vett
rajtam a szereplési vágy. Bár már egy ideje – négy napja és két órája – rendszeres követője voltam a blogjának, egyszer sem
írtam neki. Most visszamentem boszorkányos kalandjait taglaló bejegyzéseihez,
válaszolgatni kezdtem rájuk. Nem féltem a lebukástól, annyian írogattak neki,
hogy már azt sem nagyon figyelte, miket véleményeznek, na meg ott volt szuper
nicknevem, amiről senki fia fel nem ismert volna.
Samhain
lányát előléptették!
Ígértem egy szaftos beszámolót a
boszorkánytalálkozóról, hát ezt figyeljétek! A rózsaszín füst engem választott
Főboszorkánynak, nincs többé Samhain lánya, mostantól a boszorkánymester vagyok,
kéretik a Fenség megszólítás. Mivel elmúlt éjfél, holnap jövök a részletekkel.
Addig is kígyót, békát, galambvért!
(132
megjegyzés)
DragaBarbie írta…
Helló, Fenség!
Ha rózsaszín füst lennék, én is téged választanálak, ha már egyszer belém kap a
szél egynémely boszorkány mesterkedése következtében (hogy a fene egye meg a jó
dolgukat), mert korábbi leírásaid alapján a boszorkánytalálkozó többi
résztvevője ezerszer rosszabb lehet nálad. Csajszicska02, nem hinném, hogy a
blog írójának hetvenöt gratulára volt szüksége. Gilisztát, hiénaszemet, kutyalépet!
2011. december
18. 16:03
Paranormális para!
Ex-Samhain lánya,
kedvenc Főboszorkányotok új témát hozott! Hisztek a paranormális dolgok
létezésében? Mi van a kísértetekkel? Legjobb barátom egy olyan szellemet
látott, amelyik tőlem akart valamit, de azt hiszem, csak agyrázkódása van (amin
nem lepődnétek meg, annyi, de annyi pofont kapott már életében), szóval biztos,
hogy csak hallucinál. Különben is, mit akarna egy kísértet tőlem?
A másik nagy
hírem: egy vámpír és egy vérfarkas látogatott meg a szobámban. Azt hiszitek,
ijesztő volt? Nem, pedig a „vámpírsrác” még a fogát is hegyesre csiszoltatta.
Az említett barátom pedig kezd hinni nekik, inkább ez rémiszt meg egy kicsit.
Hiába, őrülteknek állt a világ.
Ha valamelyikőtök hisz a kísértetek, a
vámpírok vagy a vérfarkasok létezésében, kérem, hogy írja meg, hogyan lehet
megszabadulni tőlük. Még jelentkezem, ha jutottam valamire, addig is kígyót,
békát, galambvért!
(198
megjegyzés)
DragaBarbie írta…
Üdv, Fenség! Én
határozottan hiszek bennük, még akkor is, ha nem akarok, és a legjobb barátod
igazára csak ennyit tudok mondani: ugye, hogy ugye? Nem szabad elhamarkodottan
ítélni, főleg ha már ki tudja, hány éves barátság van közöttetek. Mivel
kérdésed több hetes, gondolom, rájöttél már, hogyan kell megszabadulni tőlük.
Nem osztanád meg a megoldást a nagyérdeművel?
2011. december
18. 16:08
Az élet nagy kérdései (amikre félek választ találni)
Most komolyan,
szerintetek a sellők mivel lélegeznek a víz alatt? Ha odabent kopoltyújuk van,
akkor viszont hogyan lélegeznek olyankor, amikor a felszínen vannak?
Ha a vámpírok nem
hisznek Istenben, miért égeti őket a kereszt? Vajon a vámpírokat ki teremtette?
A vérfarkasoknak
mindegy kivel bratyiznak, amíg az illetőnek nincsenek szemfogaik?
Hogy lehet, hogy
egy lány, aki szörnyvadászatból él, sokkal stílusosabban néz ki nálam? Hogy jut
ideje az öltözködésre?
Megbízhatunk egy
angyalban, akit kirúgtak a mennyből? Már nem azért, de Luciferrel nem ugyanez
történt?
Mit csinál egy
kísértet, amikor épp nem kísért?
Hogyan áruljam el
a legjobb barátomnak, hogy talán nemsokára élőhalottá fog változni? Nem fog
hülyének nézni?
Ha valamelyikre
tudjátok a választ, kérlek, segítsetek! Addig is kígyót, békát, galambvért!
(211
megjegyzés)
DragaBarbie írta…
Hahó, Fenség!
1. Ha már a
lábukat is át tudják változtatni, meg a mellüket eltakarni, miért ne tudnák más
testrészeiket is átvariálni?
2. Szerintem
Isten egy ördögi háztartástanóra után.
3. Pontosan! És
ez így van jól.
4. Édes, drága…
blogíró. Mindenre lehet időt szakítani, csak elég jól kell csinálni.
5. Azért nem,
őt leküldték egyenesen a Pokolba, nem hagyták a Földön lébecolni.
6. Száz az
egyhez, hogy leskelődik. Meg tudom érteni, én is ezt tenném a helyében.
7. Azt a
rohadt! Mi ez, kislány, kikiabálod a nagyvilágnak, csak mert a barátodnak
nincsen internete? Mi lesz, hogyha idejekorán rátalál erre a blogra, és kiborul
a bejegyzés olvastán?
Van még mit
tanulni.
2011. december
18. 16:11
A varázsitalok és varázs erejű
tárgyak misztériája
Képzeljétek, paranormális kompániámhoz már
egy tündér is csatlakozott. Most azt hiszitek, hogy a tündérek aranyos, jótevő
kis lényecskék, mi? Mert elárulom, hogy nem azok, hanem idegesítő, nyafka
libák!
De nem erről akartam beszélni, hanem ahogy a
címben is megjelöltem, a varázserejű dolgokról. Kipróbáltam egy varázslatot, de
nem működött, ebből nyilvánvalóvá vált, amit mindig is tudtam, vagyis, hogy
nincsenek mágikus képességeim. Ha lennének sikerült volna nem igaz? Itt jön be
a nagy kérdés: a varázsitalok és varázserejű tárgyak csak olyanoknál működnek,
akik mágikus képességekkel rendelkeznek vagy egy szimpla halandó is megfőzhet
egy boszorkánykoktélt? Ha nem, akkor hogy a fenébe mentsem meg a legjobb
barátomat? Mert az biztos, hogy amikor zombivá változik, képtelen leszek
megölni őt. Segítsetek!
Addig is kígyót, békát, galambvért!
(175
megjegyzés)
DragaBarbie írta…
Nem azért, de
ezt a SexyVampireakárhányat nem lehetne kitiltani az oldalról? Tiszta lökött
dolgokat ír, még csak nem is a tárgyhoz kapcsolódót. Mármint miért írta azt
legutóbb is, hogy „KÉRLEK!”, most meg, hogy „CSERÉBE FELAJÁNLOM AZ ÉLETEM!”,
gyanús nekem.
2011. december
18. 16:23
A
hulla már nem is ember?
A közelmúltban olyan események történtek
velem, melyek újabb nagy kérdéseket vetnek fel, ezeket szeretném most
megosztani veletek. Átéltem életem első vámpírharapását. Furcsa, de nem volt
olyan rossz, mint számítottam rá, viszont nem is ajánlom, hogy otthon,
felügyelet nélkül is belevágjatok. A vámpírok bűvereje nagyon erős, pipás is
voltam a vérszívómra, amíg… nos, amíg bele nem gondoltam. Haragudhatunk az
oroszlánra, amiért megeszi a gazellát? Utáljuk a jegesmedvét, ha elejt egy
fókabébit? Vámpíréknál ugyanez a helyzet, valamit csak enniük kell, nem?
A másik nagy kérdés: Van-e jogom ugráltatni
egy szellemet, csak mert úgysincs jobb dolga? Talán kezd elszaladni velem a ló
és bunkón viselkedtem vele? Ja, ez a személyes problémám, az igazi dilemma, az,
hogy érdemel-e egy kísértet teljesen emberi bánásmódot? Szerintem igen, hiszen
ha halott, akkor is ember. Lehet, hogy bocsánatot kellene kérnem.
Ti mit gondoltok erről? Majd jövök a
fejleményekkel, addig is kígyót, békát, galambvért!
(171
megjegyzés)
DragaBarbie írta…
Csak annyira
van jogod haragudni egy véredet szívó vámpírra, mint a fókabébinek a nyakát
kettéroppantó jegesmedvére, vagyis nagyon. Akárhol is vagyunk a táplálkozási
láncban, azt diktálja az életösztönünk, hogy maradjunk felül, és ne engedjük,
hogy belőlünk lakmározzon bárki is. Ennek a szellemében írom most neked azt,
hogy: Ne engedd, hogy bárki is hozzád érjen!
2011. december
18. 16:28
Embernek lenni borzalmas!
Búcsúzni jöttem, ugyanis rájöttem, hogy utálok ember lenni.
Ha tudnátok mennyivel gyönyörűbb minden a víz alatt, ha látnátok, amit én láttam,
ha éreztétek volna, mennyire nyugalmas odalent, ti sem akarnátok visszajönni,
higgyetek nekem! Szerencsés sellőbarátnőm azt mondta, pár nap és az óceán
kitisztítja a fejemből az összes nyomasztó gondolatot, csak én leszek meg a kék
megannyi áramlata körülöttem. Imádom a kéket! Viszlát, emberek, ex-Samhain
lány, ex-Főboszorkány búcsúzik, hiszen vár a végtelen. Tengerikígyót, békát,
angolnavért!
(340
megjegyzés)
DragaBarbie írta…
Halihó, Fenség!
Ebbe a bejegyzésbe most beleborzongtam, szintúgy a sok kérlelő, aggódó,
szomorkodó megjegyzésbe, amit alant olvastam. Ez totálisan nem minden arany,
ami fénylik helyzet, vagyis hiába szép a tenger, ha beleöntik a hulladékokat,
hiába hagyod magad mögött a szárazföldet, ha utána csodaszép agyatlanként
úszkálsz a vízben, és főleg hiába nevezed a barátnődnek azt, ha rá kell jönnöd,
hogy hozzá köze nincs a barátságnak. Azt mondom, amit a többiek, embernek lenni
király! És még mi király? A szerelem! Szeressük egymást, emberek!
2011. december
18. 16:47
A szeretet ereje tényleg létezik!
Mindenkitől
bocsánatot kérek, akit megijesztettem, és köszönöm a több mint háromszáz aggódó
hozzászólást is, kicsit elhamarkodottan írtam a legutóbbi bejegyzésemet.
Visszatértem, nemcsak ide, de az emberlétbe is. Sellőnek lenni csodálatos,
ugyanakkor rémisztő is. Majdnem elkövettem életem legnagyobb hibáját, de még
idejében észhez tértem. A szívemnek legkedvesebb személy iránti szeretet volna
az, ami visszahozott. Egyedül az a baj, hogy mintha túl sok szeretet buzgott
volna fel bennem, már nem tudom, egyszerű szeretetet vagy pedig szerelmet
érzek-e. Abban azonban biztos vagyok, hogy ennek az érzelemnek az ereje hozott
vissza. Erősebb volt minden hívásnál. Össze vagyok zavarodva. Majd írok még
nektek, ha sikerült kiderítenem mi van velem. Addig is kígyót, békát,
galambvért!
(264
megjegyzés)
DragaBarbie írta…
Nem megmondtam,
hogy milyen király a szerelem meg a szeretet? Ne is hallgass arra az emóra, aki
öt bejegyzésen keresztül taglalja, hogy az élet milyen szar, mert ez nem igaz.
Még azt sem fogta fel a gyerek, hogy itt nem élet vagy halál, hanem emberség
vagy sellőség volt a kérdés tárgya, na, mindegy… hát, tudod, a szeretetből
sosem elég, minél több van, annál jobb. Már, ha megbízható a srác.
(Vigyázzatok, lányok, kivel mentek a suliban rendezett karácsonyi bálra, nehogy
valami búzavirágszemű barmot fogjatok ki! Én, mint lány, tudom, hány fiú akar
minket átejteni kedveskedő szavakkal, mikor azt sem tudják, hogy mögöttük ülünk
matekon! Ilyenkor jó őket meglepni egy-egy pofonnal, netalántán megviccelni egy
otthonról hozott pa… harcias macskával.)
2011. december
18. 16:59
Miért vágyunk arra, amit nem kaphatunk meg?
Sokat foglalkoztat
ez a kérdés, és ezzel nem vagyok egyedül, általános igazság, hogy ha valamit,
vagy valakit nem kaphatunk meg csak annál jobban vágyunk rá. Nem olyasmiről
beszélek, amikor a suliban kinézed a legvagányabb srácot, de nem mered
megszólítani. Mi van, ha beleesel valakibe, akit egész életedben szörnyetegnek
tartottál, és fajtájának megszámlálhatatlan egyedével végeztél már? Hogyan
oldod meg, ha a szíved választottja valahol odafent a Mennyben lakik, te pedig
a víz alatt egy titkos birodalomban? Mi van, ha a fiú olyan lányt szeret, akit
a lány családja ki nem állhat, de még az övéi is elítélnék a kapcsolatukat? A
válasz egyszerű, küzdenek azért, hogy sikerüljön, hogy az elvárásokat, a tradíciókat
vagy a faji különbségeket figyelmen kívül hagyva igyekszenek boldogulni, mert
akármennyi idő is adatik meg nekik, azt ki kell használni. Nincs igazam? Várom
a véleményeiteket, addig is, kígyót, békát, galambvért!
(238
megjegyzés)
DragaBarbie írta…
Ja, persze…
tegyük félre faji különbségeket, legyen együtt a légy a bagollyal, a sündisznó
a zsiráffal, bezzeg a vérre, arra figyeljünk. Á, ne is törődj velem.
2011. december
18. 17:04
Van-e következménye annak, ha valami rosszat teszünk –
avagy ki dönti el, mi helyes és mi nem az?
Helyes, helytelen,
jó, rossz, fekete és fehér, most komolyan, hogyan válasszon az ember normális
utat magának? Rossznak számít-e a vámpír, ha emberlányokra vadászik, de életben
hagyja őket? Bűnös-e az angyal, amiért olyasmit vétkezett, amit az átlagember
nap, mint nap megtesz? Lehet-e haragudni a rokonaidra, ha azok jó szándékból
nem árultak el neked egy fontos dolgot? Annyi lehetőség, és olyan kevés
tapasztalat áll rendelkezésemre, hogy fogalmam sincs mit gondoljak, de egyet elárulok,
a fekete mágia még a jó cél érdekében is csak fekete mágia marad, az pedig
mindig visszaüt. A saját bőrömön tapasztaltam meg, és most élet és halál között
kell döntenem. Ha sikerül, az életem már nemcsak az enyém lesz, de ha nem,
akkor amúgy sem akarnék élni, én öltem meg a szerelemem, most viselem a
következményeit. Ha nem jelentkeznék többet, tudjátok, hogy megpróbáltam.
Kígyót, békát, galambvért és jó döntéseket kívánok!
(364
megjegyzés)
DragaBarbie írta…
A fiúból, aki
iránt nem tudtad, mit érzel, a szerelmed lett? Háhá.
Érdekes kérdés,
ki dönti el, mi a jó és a rossz, én is ezen töprengtem, miközben írtam a…
beadandómat, de ez kit érdekel, szóval én is ezen gondolkoztam. Mármint miért
kellene az osztályfőnöknek mindenképpen jobban tudnia, hogy mit akar az ember
és mit nem, hogy mik a céljai az életben, és miért kellene mindenképpen
leordítania, amikor azt mondja, hogy a célja még nem tisztázott? Hazudnia kéne,
vagy mi? Azt hiszem, ez költői kérdés marad, kösz a jókívánságot, neked is
hasonlóan jó döntéseket kívánok.
Főleg a
karácsonyi bállal kapcsolatban. Egy lánynak annyi mindenre oda kell figyelnie,
hogy ilyenkor az utolsó, akire gondolnak, az a megfelelő partner. Vagy nem
tudom, lehet, csak én látom így. Különleges lány vagyok, na.
2011. december
18. 17:10
Fél
lábbal a helyes úton
Még mindig a
döntések körül kavarognak a gondolataim, de ezúttal biztosan tudom, hogy mit
kell tennem, még annak ellenére is, hogy ez a legnehezebb dolog, amibe valaha
belefogtam. Azt mondják, a jó szándékkal kövezték ki a Pokolba vezető utat,
szerintem ez igaz, de úgy vélem, ha már rájöttél hová vezet az út, nem muszáj
végigmenned rajta. Vissza is fordulhatsz, hogy letérj az egyik ösvényen, ami
talán nem olyan hívogató, mint a főút, és lehet, hogy tele van szakadékokkal és
veszéllyel, mégis azt kell választani, mert csak az vezet a jó irányba. Végül
is ez a lényeg, nem igaz? Hibázol, elkövetsz olyan dolgokat, amiket nem érzel
hibának, később mégis kiderül, hogy az volt, viszont mindent jóvá lehet tenni.
Mindig van egy másik út, amelyikre ráléphetsz, még akkor is, ha fél lábbal még
a helytelenen taposol. Rossz emberbe szerettem bele, így most másik ösvényt
választok. Egy helyesebbet, mondták többet is, egy másikat felelem rá én, azt,
hogy helyesebb-e vagy sem, nem ők és nem is én döntöm el. Talán az idő, ami
meghatározza, milyen úton haladok, az egyszer biztos, hogy most a fél lábam már
a jó úton van. Szurkoljatok, hogy azon is maradjon. Kígyót, békát, galambvért!
(287 megjegyzés)
DragaBarbie írta…
Öhm. Bocs,
többi lány, de ez a helyzet egyáltalán nem ROMANTIKUS, és nem kellene IRIGYELNI
a blog szerzőjét, amiért ROSSZ emberbe szeretett bele! Nem értem, minek kell
itt nyávogni meg vernyogni, aki csak szórakozni jár ide, az táguljon!
Kedves blogíró,
szerintem át kellene gondolnod ezt az ösvényről letérős dolgot, mert mi van
akkor, ha letérsz egy másikra, pedig a következő kanyarnál maga a boldogság vár
téged? Jobb lenne kivárásra játszani, vagy inkább fogni azt a csinos
fejecskédet, és kicsit elgondolkozni azon, nem építhetnél-e magadnak saját
utat. Lehet, hogy nehezebb lesz, mint másokéra lépni, de kifizetődőbb is.
Én azt mondom,
fogj egy dzsungelkést, és irány az átjárhatatlan!
2011. december
18. 17:18
Kissé ziláltan
csaptam le a laptop tetejét. Már majdnem fél hat volt, ami azt jelentette, hogy
másfél órán keresztül elszórakoztattam magam Corn blogjával, a baj csak az
volt, hogy a dolgozattal mit sem haladtam. Persze ez Corn hibája, nehéz
megállni, hogy az ember bele ne olvasson egy újabb bejegyzésébe, majd megint egy
újba, és egy újabba. Pont olyan volt, mint vele lenni, mindig többet és többet
akarok belőle. Akkor és ott, az elemzés felé görnyedve eldöntöttem, hogyha nem
akar vágni magának új ösvényt, hát majd vágok én, sőt, ha kell, le is
betonozom, csak ketten mehessünk rajta.
O.O
Cornelia
DragaBarbie írta…
Helló, Fenség!
Ha rózsaszín füst lennék, én is téged választanálak, ha már egyszer belém kap a
szél egynémely boszorkány mesterkedése következtében (hogy a fene egye meg a jó
dolgukat), mert korábbi leírásaid alapján a boszorkánytalálkozó többi
résztvevője ezerszer rosszabb lehet nálad. Csajszicska02, nem hinném, hogy a
blog írójának hetvenöt gratulára volt szüksége. Gilisztát, hiénaszemet,
kutyalépet!
Válasz erre: Szia Barbie! Ez kedves tőled,
nem tagadom valóban én voltam a legnormálisabb, bár úgy vélem, a füstöknek
általában nincs szabad akaratuk, ez csupán a puszta véletlen műve. Képes voltál
megszámolni? XD SL
O.O
DragaBarbie írta…
Üdv, Fenség! Én
határozottan hiszek bennük, még akkor is, ha nem akarok, és a legjobb barátod
igazára csak ennyit tudok mondani: ugye, hogy ugye? Nem szabad elhamarkodottan
ítélni, főleg ha már ki tudja, hány éves barátság van közöttetek. Mivel
kérdésed több hetes, gondolom, rájöttél már, hogyan kell megszabadulni tőlük.
Nem osztanád meg a megoldást a nagyérdeművel?
Válasz erre: Kedves Barbie! Esetleg saját
tapasztalataid vannak, vagy csak a vakhit vezérel? Ha az előbbi kérlek vedd fel
velem a kapcsolatot privátban is, mert kérdéseim lennének feléd a
kutatásaimhoz. A választ egyszerű, legkönnyebben úgy szabadulunk meg tőlük, ha
összebarátkozunk velük, majd elegyengetjük a szerelmi életüket (bocsi, ezt nem
hagyhattam ki, bár valószínűleg nem érted, ha megkeresel e-mailben
elmagyarázom). SL
O.O
DragaBarbie írta…
Hahó, Fenség!
1. Ha már a lábukat is át
tudják változtatni, meg a mellüket eltakarni, miért ne tudnák más testrészeiket
is átvariálni?
2. Szerintem
Isten egy ördögi háztartástanóra után.
3. Pontosan! És
ez így van jól.
4. Édes, drága…
blogíró. Mindenre lehet időt szakítani, csak elég jól kell csinálni.
5. Azért nem,
őt leküldték egyenesen a Pokolba, nem hagyták a Földön lébecolni.
6. Száz az
egyhez, hogy leskelődik. Meg tudom érteni, én is ezt tenném a helyében.
7. Azt a
rohadt! Mi ez, kislány, kikiabálod a nagyvilágnak, csak mert a barátodnak
nincsen internete? Mi lesz, hogyha idejekorán rátalál erre a blogra, és kiborul
a bejegyzés olvastán?
Van még mit
tanulni.
Válasz erre: Barbie, most komolyan,
különleges képességeid vannak? Honnan tudod, hogy a legjobb barátomnak nincsen
internete? És a sellőkről mintha többet tudnál, kérlek, vedd fel velem a
kapcsolatot, kérdéseim vannak! SL
O.O
DragaBarbie írta…
Nem azért, de
ezt a SexyVampireakárhányat nem lehetne kitiltani az oldalról? Tiszta lökött
dolgokat ír, még csak nem is a tárgyhoz kapcsolódót. Mármint miért írta azt
legutóbb is, hogy „KÉRLEK!”, most meg, hogy „CSERÉBE FELAJÁNLOM AZ ÉLETEM!”,
gyanús nekem.
Válasz erre: Barbie, SexyVampire216 a
barátom, hidd el, jó oka volt rá, hogy ilyeneket írjon, nem tiltom ki, viszont
keress fel, kérlek! Nagyon fontos! SL
O.O
DragaBarbie írta…
Csak annyira
van jogod haragudni egy véredet szívó vámpírra, mint a fókabébinek a nyakát
kettéroppantó jegesmedvére, vagyis nagyon. Akárhol is vagyunk a táplálkozási
láncban, azt diktálja az életösztönünk, hogy maradjunk felül, és ne engedjük,
hogy belőlünk lakmározzon bárki is. Ennek a szellemében írom most neked azt,
hogy: Ne engedd, hogy bárki is hozzád érjen!
Válasz erre: Kedves Barbie! Nincs igazad,
talán csak akkor lenne, ha komolyan veszély fenyegeti az életünket, vannak
vámpírok, akik képesek kulturáltan fogyasztani, sőt, ahogyan egy barátnőmtől
hallom bizonyos szinten remek előjáték a vérszívás. Te is lány vagy, ismerd el,
hogy izgató lehet, ha egy szexi vámpír matat a nyakaddal. Fogadd meg a saját
tanácsod és ne ítélj elhamarkodottan. És keress fel, légyszi! SL
O.O
DragaBarbie írta…
Halihó, Fenség!
Ebbe a bejegyzésbe most beleborzongtam, szintúgy a sok kérlelő, aggódó,
szomorkodó megjegyzésbe, amit alant olvastam. Ez totálisan nem minden arany,
ami fénylik helyzet, vagyis hiába szép a tenger, ha beleöntik a hulladékokat,
hiába hagyod magad mögött a szárazföldet, ha utána csodaszép agyatlanként
úszkálsz a vízben, és főleg hiába nevezed a barátnődnek azt, ha rá kell jönnöd,
hogy hozzá köze nincs a barátságnak. Azt mondom, amit a többiek, embernek lenni
király! És még mi király? A szerelem! Szeressük egymást, emberek!
Válasz erre: Szia, Barbie! Ha ezt olvasod
adj meg valami elérhetőséget! Amúgy sajnálom is, hogy elhamarkodtam ezt a bejegyzést,
de hidd el, odalent lenni komolyan csodálatos, az ember még az agyát is
beáldozná érte. Honnan tudod, hogy ez a sellő nem a barátnőm? Honnan tudsz
bármit is a kapcsolataimról. Más boszorkányokat keresek, ha te egy vagy
közülük, keress fel! Kérlek! Ó, Barbie, nem véletlenül mondják, hogy a szerelem
sötét verem. SL
O.O
DragaBarbie írta…
Nem megmondtam,
hogy milyen király a szerelem meg a szeretet? Ne is hallgass arra az emóra, aki
öt bejegyzésen keresztül taglalja, hogy az élet milyen szar, mert ez nem igaz.
Még azt sem fogta fel a gyerek, hogy itt nem élet vagy halál, hanem emberség
vagy sellőség volt a kérdés tárgya, na, mindegy… hát, tudod, a szeretetből
sosem elég, minél több van, annál jobb. Már, ha megbízható a srác.
(Vigyázzatok, lányok, kivel mentek a suliban rendezett karácsonyi bálra, nehogy
valami búzavirágszemű barmot fogjatok ki! Én, mint lány, tudom, hány fiú akar
minket átejteni kedveskedő szavakkal, mikor azt sem tudják, hogy mögöttük ülünk
matekon! Ilyenkor jó őket meglepni egy-egy pofonnal, netalántán megviccelni egy
otthonról hozott pa… harcias macskával.)
Válasz erre: Szia, Barbie! Milyen igazad
van, ugyanakkor… Honnan tudsz a búzavirágszeműről, aki mögöttem ül matekon? Ha
ez csak valami vicc, és te valaki az iskolából vagy, aki rájött, hogy ki vagyok
valójában… Ellenkező esetben keress meg jó? Ha ennyit tudsz rólam, tényleg nagy
hatalmad lehet. SL
O.O
DragaBarbie írta…
Ja, persze…
tegyük félre faji különbségeket, legyen együtt a légy a bagollyal, a sündisznó
a zsiráffal, bezzeg a vérre, arra figyeljünk. Á, ne is törődj velem.
Válasz erre: Barbie, ez most úgy hangzott,
mintha a legjobb barátom mondta volna. Úristen, Colin te vagy az?!
O.O
DragaBarbie írta…
A fiúból, aki
iránt nem tudtad, mit érzel, a szerelmed lett? Háhá.
Érdekes kérdés,
ki dönti el, mi a jó és a rossz, én is ezen töprengtem, miközben írtam a…
beadandómat, de ez kit érdekel, szóval én is ezen gondolkoztam. Mármint miért
kellene az osztályfőnöknek mindenképpen jobban tudnia, hogy mit akar az ember
és mit nem, hogy mik a céljai az életben, és miért kellene mindenképpen
leordítania, amikor azt mondja, hogy a célja még nem tisztázott? Hazudnia kéne,
vagy mi? Azt hiszem, ez költői kérdés marad, kösz a jókívánságot, neked is
hasonlóan jó döntéseket kívánok.
Főleg a karácsonyi
bállal kapcsolatban. Egy lánynak annyi mindenre oda kell figyelnie, hogy
ilyenkor az utolsó, akire gondolnak, az a megfelelő partner. Vagy nem tudom,
lehet, csak én látom így. Különleges lány vagyok, na.
Válasz erre: Különleges lány a francokat!
Hogy merted? Hogy merészelted, mi? Nem hiszem el, hogy ilyen gyerekes vagy!
Szállj le a blogomról! Az első kérdésedre a válasz pedig: NEM!!!!!!
O.O
DragaBarbie írta…
Öhm. Bocs,
többi lány, de ez a helyzet egyáltalán nem ROMANTIKUS, és nem kellene IRIGYELNI
a blog szerzőjét, amiért ROSSZ emberbe szeretett bele! Nem értem, minek kell
itt nyávogni meg vernyogni, aki csak szórakozni jár ide, az táguljon!
Kedves blogíró,
szerintem át kellene gondolnod ezt az ösvényről letérős dolgot, mert mi van
akkor, ha letérsz egy másikra, pedig a következő kanyarnál maga a boldogság vár
téged? Jobb lenne kivárásra játszani, vagy inkább fogni azt a csinos
fejecskédet, és kicsit elgondolkozni azon, nem építhetnél-e magadnak saját
utat. Lehet, hogy nehezebb lesz, mint másokéra lépni, de kifizetődőbb is.
Én azt mondom,
fogj egy dzsungelkést, és irány az átjárhatatlan!
Válasz erre: Dzsungelkést? Remek ötlet,
drága féltestvérem! Rögtön át is szaladok vele hozzád, ajánlom, hogy ne legyél
otthon! Képtelen vagyok elhinni, hogy ezt csináltad velem, azt hittem, végre
találtam egy boszorkányt, aki segíthet! Ehelyett a bolondság helyett inkább
segítenél a kutatásban! Javíthatatlan vagy!!
2011. december 18. 23:47 perckor DragaBarbie
felhasználó kitiltva a www.daugtherofsamhain.blog.com -ról.
Beérkezett
levelek (4 új)
Címzett: Cornelia Halloway (girl.like.corn@hotmail.com)
Feladó: Roland Pasternak (sexyvampireforever@yahoo.com)
Tárgy: karácsonyi üdvözlet
Mélyes Tisztelt Főboszorkány,
Drága Cornelia!
Ezúton szeretnék
elektronikus formában is boldog karácsonyt kívánni Neked és bájos nénikéidnek
is. Egyetlen szerelmem már postára adta a szerény ajándékunkat, nagyon reméljük
(még a farkasember is), hogy örülni fogtok neki, amint megérkezik.
Még egyszer kellemes
karácsonyi ünnepeket, Édes Cornelia!
Legmélyebb hódolattal:
Roland
Utóirat: tudomásom van
róla, hogy rendszeresen érintkezel az én kedvesemmel, amivel persze semmi baj
nincsen, de bízom benne, hogy meg tudod különböztetni igaz szavait az erős
túlzásoktól, melyekkel oly könnyedén és gyakran él. Nehéz időket él át, amióta
választania kellett köztem és családja között, ám szerelmünk legyőz minden
akadályt. Ugye ebben te sem kételkedsz?
Címzett: Cornelia Halloway (girl.like.corn@hotmail.com)
Feladó: Rufus Canis (redwolfboy1993@gmail.com)
Tárgy: ezt kapd ki!
Mizu kedvenc főboszim? Ezt
kapd ki, Tita és Agyarka veszekedésébe belezeng a kastély! Bocsi, hogy eddig
nem írtam neked, de biztos vagyok benne, hogy Tita mindenről tájékoztat, és
amúgy sincs velem semmi újdonság, Gina és én szuperül megvagyunk. A drágám most
épp az ajándékomat csomagolja, így addig leültem írni neked egy kicsit. Találd
ki, mit kaptok karácsonyra? Elárulom, mert tökre biztos vagyok benne, hogy
úgyis darabokban fog odaérni, szóval egy flancos teáskészletet egy csomó
csicsás virágmintával. Persze Ginának meg a sógornak tetszett, úgyhogy Titával
rájuk hagytuk, vegyék meg, ha akarják, viszont tudd, ha rajtunk múlik egy
önvédelmi készletet kaptál volna (karóval meg egy spéci DVD-vel), csak ezt túl
antikarácsonyinak ítélték. Na, mindegy.
Tehát azt akartam mesélni,
mennyire dúl a láv különben, Agyarkáék amióta írtam, hogy ordítoznak, már
egymást falják (nemcsak szó szerint), és mintha Gina is végzett volna a csomagolással.
Mennem is kell.
Csá, Corn!
Ui: Gina egy ölelést küld
neked és Colinnak is.
Címzett: Cornelia Halloway (girl.like.corn@hotmail.com)
Feladó: Tita Slayer (stakesaregirlsbestfriends@gmail.com)
Tárgy: Re:Re:Re:Re:Re:Re: nem, ez egyáltalán nem szerelem
Hali, Corn!
Még mindig nem értem, miért
nem vagy képes felfogni, hogy csupán tapasztalatszerzés céljából vagyok még
mindig ebben a régi kastélyban, eszemben sincs kapcsolatot kezdeni a
vérszívóval. Persze néha csókolózunk meg ilyesmi, de hidd el, ez csak az álca
része, egy nap mindenből hasznot húzok majd, meglátod.
Más: még mindig nem jutottál
előre Colinnal? Tudom, hogy sok neked ez az unokatestvérek dolog, de nem értem,
miért nem tudsz továbblépni ezen. Mégsem olyan, mintha valóban testvérek lennétek,
ráadásul egyes államokban az ember lánya már legálisan össze is házasodhat az
uncsitesójával, ti pedig azért itt még nem tartokok. Gyereket sem akartok
nemzeni, nem igaz?
A francba, miket beszélek?
Esküszöm, Roland ülteti a fejembe ezeket a gondolatokat, néha egész sok vért
szív belőlem, ma reggel is tökre szédültem tőle, ezért is próbáltam fel valami
ordenáré csipkeförmedvényt, amiben szerinte angyalian nézek ki. Most képzeld
el! Mit meg nem teszek a jó ügyért.
De visszatérve hozzád és
Colinhoz, nem úgy látom, hogy valamerre is haladnátok, olyan közelségben meg
biztosan nem fog hirtelen kiszeretni belőled, főleg, hogy nap, mint nap
bámuljátok Sophie-t meg Vale-t. Fogadd meg a tanácsom, és élj egy kicsit,
legalább a srác kedvéért, elég volt abból, hogy egész nap könyveket bújsz
megoldás után kutatva. Komolyan, be fogsz golyózni!
Légy rossz, Corn! Egyszer
élünk.
Tita
Címzett: Cornelia Halloway (girl.like.corn@hotmail.com)
Feladó: Kieran Hargrowe (kierantheboywitch@hotmail.com)
Tárgy: üdvözlet egy másik boszorkánytól
Kedves Cornelia Halloway,
Főboszorkány!
Nem ismersz engem (bár a
nénikéidtől hallhattál rólam), az én nevem Kieran Hargrowe, Minnesota
főboszorkánya vagyok immár két éve. Bizonyos természetfeletti forrásoktól (egy
Hocca nevű tündértől, aki átutazóban kevert némi zűrt nálunk) értesültem róla,
hogy miken mentél keresztül. Ezúton is szeretném gratulációmat kifejezni a
bravúros mutatványokhoz, melyeket, ha az információk helyesek, saját mágikus
képességek híján vittél véghez. Meg kell mondjam, én, aki sok főboszorkánnyal
tartom a kapcsolatot, ilyet még nem hallottam, ezért is szeretnék közelebbi
barátságba kerülni veled.
Úgy hiszem, korunk okán
(én tizennyolc éves vagyok) jól kijönnénk egymással, talán több közös vonásunk
van, mint hinnéd. Kérlek, válaszolj nekem! Úgy hallom, elzárkózol a varjak
általi kommunikációtól, ezért is kerestelek fel ilyen modern módon, de ha úgy
kényelmesebb, akár szélüzenetet is küldhetsz, mindenképpen várni fogom.
Remélem, hogy hamar hallunk egymásról és egymás segítségére lehetünk!
Kellemes Napfordulót
kívánok!
Kieran Hargrowe
